A JÓLÖLTÖZÖTTSÉG TITKA: 8 KÖNNYEN BETARTHATÓ TIPP

8 könnyen hasznosítható tanács azoktól, akik mindig nagyon stílusosak, jólöltözöttek és akiknek a megjelenését irigyeljük.

Ugye te is ismersz olyanokat, akik valahogy soha nem nyúlnak mellé, akik mindig szuperül néznek ki, akik, bármit is viselnek, jól áll rajtuk és tudják is azt viselni? Van, akinek veleszületett tehetsége van ehhez, de olyan is van, aki menet közben, akár a saját kárán, bakijain tanulta meg, mit is jelent a stílus és a jó ízlés. Ha megfogadod az alábbi tanácsokat, neked is könnyebb lesz ruhát vásárolni vagy összeállítani reggelente a szettjeidet!

1. Inspirálódj, de ne másolj!

Általában a férfiak szoktak úgy vásárolni, hogy bemennek a boltba, rámutatnak a kirakati babára, és a saját méretükben megvásárolják a teljes outfitet. Ha tetszik valakinek a stílusa vagy egy speciális szettje, azt találd ki, melyik rész, melyik darab az, amit a legkönnyebben be tudnál építeni a saját gardróbodba, melyik apró részlet passzolna a legjobban a személyiségedhez, és csupán azt "nyúld le". Ez lehet egy apró kiegészítő, egy jópofa színpárosítás vagy egy cipőfazon, amit eddig nem hordtál, de szívesen megpróbálkoznál vele. Tudod, az ördög a részletekben rejlik.

2. Kezeld rugalmasan a mérettáblákat!

Lépj túl azon, milyen szám szerepel a kiválasztott darabon, és inkább arra koncentrálj, nem tudna-e többet az a ruhadarab a te méretednél nagyobb változatban. A pólók vagy a kardigánok gyakran sokkal vonzóbban állnak lazább kiadásban, ha nem "cuppannak" a testedre. Persze nem szabad túlzásba vinni: nem az a cél, hogy szökött lelenc benyomását keltsd.

                                         

4. Viseld magabiztosan a ruháidat!

Legyen bár a legtrendibb, legmenőbb az öltözéked, ha úgy viselkedsz benne, mintha kölcsön kaptad volna, nem leszel hiteles. A szuperstílusos nők egyik legnagyobb vonzereje pont abban a lazaságban, keresetlen könnyedségben rejlik, amivel akár a legmeghökkentőbb darabokat is viselni tudják. Csak olyan ruhákat hordj, amiket tényleg a magadénak érzel, amiben fesztelenül, magabiztosan tudsz mozogni, élni.

5. Tudd, hogy mindenhol rábukkanhatsz valami jóra!

Bolhapiac, turkáló, outlet? A streetstyle királynők tudják, hogy puszta sznobizmusból vagy előítéletességből nem utasíthatnak el egyetlen lelőhelyet sem. Sosem lehet tudni, hol bukkannak rá valami igazán ütős, különleges, vágyott darabra.

                              

7. Öltözz magadnak!

Talán furán hangzik, de a legstílusosabb nőknek pont nem az a céljuk az öltözködéssel, hogy mások is elismerjék, milyen jólöltözöttek. Azért viselik azt, amit viselnek, mert nekik tetszik, mert jól érzik benne magukat – és pont ez az ami miatt annyira jól működik a dolog. Mivel mások véleménye nem érdekli őket, nem is kötik őket a megszokott konvenciók, szabályok és ez a szabadság lehetővé teszi, hogy igazán eredeti kombókkal rukkoljanak elő.

FORRÁS: EUROPRESS

8. Ne kövesd válogatás nélkül a trendeket!

A divatosan öltözködők követik ugyan a trendet, de nem minden trendet. Kiválasztják azokat a részleteket, amik a leginkább passzolnak a lelkivilágukhoz, amitől nem változik meg gyökeresen a stílusuk, csupán felfrissül, megújul kissé. Nézd meg te is, az éppen aktuális őrületek közül mit tudsz a legkönnyebben és a legkisebb anyagi ráfordítással integrálni a gardróbodba, és ne gondolkozz gyökeres, hirtelen változtatásokban!

6 EGYSZERŰ SMINKTIPP ABSZOLÚT KEZDŐKNEK

Mindig minden festék lefolyik, elkenődik, elszemcsésedik az arcodon? Képtelen vagy rájönni, milyen smink áll jól neked? Úgy érzed magad kifestve, mintha maszk lenne rajtad? Vagy egyszerűen soha semmi nem érte az arcodat a vizen és a szappanon kívül (magyarul sminkszűz vagy)? 

Itt a ragyogó alkalom, hogy elkezdj beletanulni a sminkelésbe – most adunk néhány tippet, hogy fogj hozzá, honnan indulj el.

1. Mi az, ami tetszik?
Ez a legfontosabb. Ne legyen rajtad olyan festék, amivel nem tudsz azonosulni – akkor inkább ne sminkelj, tényleg. Elképzelhető viszont, hogy láttál már fényképen, filmen vagy a barátnőiden olyan sminket, ami tetszett neked és szívesen kipróbálnád te is (még akkor is, ha most meg vagy győződve arról, hogy rémesen fog állni rajtad). Az első lépés: gyűjtögesd a pozitív benyomásokat. Hozz létre egy Pinterest-oldalt és kezdd el gyűjteni rajta a szépen kifestett szemeket, szájakat vagy egyszerűen néhány sminkterméket, amit vonzónak találsz.

2. Kattanj rá a Youtube-ra!

A Youtube tele van pofonegyszerű smink-tutorialokkal. Ezek ingyenesek és tényleg nagyon sok briliáns „sminktanfolyam" van köztük. Például testvérlapunk, a Joy egész videócsatornáthozott létre ilyen oktatófilmek gyűjtésére. 
Szánj rá egy kis időt és találd meg azt a videót vagy csatornát, amelyik a legközelebb áll hozzád. 

3. Iratkozz be egy gyors sminktanfolyamra!

A bevásárlóközpontokban jó néhány kozmetikai márka vagy üzlet indít személyre szóló sminkkurzust. Van köztük ingyenes vagy kedvezményes is! Itt találsz néhány példát.

4. Gyakorolj!

Ha már a közösségi oldalak és a gyorstanfolyamok segítségével elsajátítottál egy-két alapot, találtál egy-két szemfestéket, alapozót, púdert, amelyről tudod, hogy jól áll neked és kellemes érzés felvinni, akkor nincs más dolgod, mint gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni! Elrontottad? Kiszaladtál a vonalból? Sebaj, a profikkal is előfordul (csak velük ritkábban). A lényeg, hogy legyen nálad jó minőségű sminkeltávolító, hogy aztán könnyen leszedd, amit nem akarsz otthagyni.

5. Minden sminkelés előtt hidratálj!És aztán várd meg, amíg teljesen beszívódik. Itt van néhány új nyári termék.

6. Soha ne sminkelj rossz fényben!Tényleg soha. Ha nincs igazán jó helyen levő és jól megvilágított tükröd otthon, vonulj egy zsebtükörrel az ablakhoz. Így ráadásul közelről látod a sminkelendő területet.

7. A kevesebb tényleg, tényleg, tényleg többÉs kisebb eséllyel maszatolódik el. Sokszor egy szempillaspirál is teljesen megváltoztatja a megjelenésedet!

A megértő gondolkodás jellemzői, fejlesztése

A megértés folyamatának pszichológiai összetevői

A megértés a gondolkodás egyik alapvető fajtája, s nélküle nehezen képzelhető el hatékony önálló tanulás. Röviden úgy jellemezhetnénk, hogy a megértés a dolog lényegének és alapvető összefüggéseinek feltárása, megragadása. A megértésben két fő tényező különíthető el:

– egyrészt a részektől haladunk az egész felé (ez az alulról felfelé történő építkezés),

– másrészt már meglevő sémáink, ismereteink adják a keretet a folyamat lejátszódásához. (Vö.: Pléh, 1986)

A megértés különböző gondolkodási tevékenységek összefoglaló elnevezése, a következő főbb típusai vannak:

– a dolgok lényegének kiemelése (ez nem más, mint a fogalomalkotás),

– összefüggések feltárása,

– felismerés.

A. Fogalomalkotás

Nemcsak az önálló tanulásnak, de az iskolai tanítás-tanulás egész folyamatának kritikus pontja: hogyan alakulnak ki a tanulókban az ismeretek alapjait képező fogalmak? A fogalomalkotás jellemzői nemcsak a szerzett ismeretek maradandóságát befolyásolják, hanem azt is, hogyan tudja azokat a tanuló az önálló tanulás, illetve problémamegoldás során felhasználni. Nem mindegy tehát, hogy csak „bevésik” az ismereteket a tanulók, vagy megtörténik azoknak a feldolgozása a fogalomkialakítás pszichológiai követelményeinek figyelembevételével. Ezen követelményeknek három kritikus pontja van, s kibontásuk a következő kérdésekre adandó válaszokkal lehetséges.

– Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét?

– Milyen belső mechanizmusokra épül?

– Mi a szerepe a nyelvnek ebben a folyamatban?

a) Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét?

A fogalmak létrejöttének alapja a tapasztalat. Ahhoz, hogy egy fogalmat megalkothassunk, általában szükségünk van sok olyan tapasztalatra, amelyek megszerzése során feltárulnak az adott jelenség sajátosságai, közös jegyei. Úgy kell tehát szervezni már a tanítási-tanulási folyamatot is, hogy a tanuló adekvát tevékenység során megszerezze a fogalom tapasztalati bázisát. (Vö.: Piaget, 1970; Skemp, 1975) Ha ez nem történik meg, akkor a jelentéssel nem bíró, értelmetlen nyelvi és egyéb jelek kezelése, felhasználása az önálló tanulás során komoly gondot okoz a tanulóknak.

Természetesen nem minden fogalom kialakításához, megalapozásához van szükség tevékenységben szerzett tapasztalatra – van, amikor ez nem is lehetséges, a fogalom jellegéből következően.A mai tanítási-tanulási gyakorlatban azonban sokszor akkor is elmarad a tapasztalatszerzés, amikor szükség lenne rá.

b) Milyen belső mechanizmusokra épül a fogalom?

A fogalmak hatékony kialakításához nem elegendő csak a külső tapasztalás (cselekvés), a gondolkodási műveletek közreműködése nélkül nem lesz maradandó a fogalom. Az egész-rész viszony, a különbözés és egyezés feltárása, a lényeges ismérvek kiválasztása, az egymáshoz kapcsolódás tisztázása nem lehetséges e belső értelmi műveletek nélkül. A gondolkodási műveletek segítségével tudjuk az egyes dolgokat elemezni, a tulajdonságokat azonosítani és elkülöníteni, a közös jegyeket kiemelni, egységbe foglalni, s az összefüggések feltárása alapján a jelenségeket megfelelő kategóriába sorolni. E műveletek fejlesztése is akkor lehet hatékony – mint minden más képességé –, ha a tanítási-tanulási folyamat a tanulók tevékenységére épül.

c) Mi a szerepe a nyelvnek a fogalomalkotási folyamatban?

A fogalom – amint az közismert – általánosított ismeret, absztrakt, nem szemléletes jellegű. Ennek az absztrakt, nem szemléletes tartalomnak a hordozói a jelek, s ezen belül is a nyelvi jeleknek van kiemelkedő jelentőségük a fogalmi gondolkodásban. A szó az absztrakt ismeret hordozója. A szavak mintegy átlátszóak a jelentés számára. Bizonyítja ezt, hogy a szavakat, mint önálló létezőket, csak akkor kezdjük észrevenni, amikor nem értjük a jelentésüket. Addig beolvadnak a gondolkodási folyamatba, a fogalmi tartalmak hátterében maradva. Fontos tehát, hogy a fogalomalkotás folyamatában kialakuljon a kapcsolat a jel és a fogalmi tartalom között. A szó önmagában üres valami, de a fogalmi tartalommal összekapcsolódva, erősíti a fogalom tartalmának stabilitását is.

A nyelv tehát szerves része a fogalomalkotás folyamatának, de vajón elegendő-e csak a nyelvre építeni a folyamatot? Lehetséges ez, amint azt oktatási folyamatunk is bizonyítja. Vannak olyan fogalmak, amelyek más módon nem alakíthatók ki. Azonban azt is világosan kell látnunk, hogy csak a szavak segítségével kialakított fogalom sokkal labilisabb, mint a tapasztalatszerzés és műveletvégzés során elsajátított fogalom. Ugyanakkor szigorú feltétele is van a fogalmi tartalmak nyelv útján történő elsajátításnak: a tanuló legyen birtokában azon jelek tartalmának, amelyekkel az új, ismeretlen fogalmat magyarázzuk közvetítjük. Ha hiányzik a felhasznált fogalmak ismerete, a tanuló csak verbálisan, tartalom és értelem nélkül sajátíthatja el a fogalmat. Hiába tanulják meg ilyenkor a meghatározást, amögött nincs valóságos tartalom, így a fogalom felhasználásának, alkalmazásának sincs meg a feltétele. Ez is akadályozza az önálló tanulás sikerességét.

B. Összefüggések megragadása

A megértésnek sajátos, talán leggyakrabban előforduló formája az összefüggések feltárása. Ez sokféle műveleti variációban fordulhat elő, néhány példa ezek közül:

– okok és következmények kapcsolatának megragadása,

– logikai alap felismerése,

– dolgok eredetének feltárása,

– szerkezeti összefüggések megragadása,

– célok feltárása,

– emberi cselekvések indítóokainak felismerése stb.

(Ezekre gyakorlati példákat mutatunk majd be a következő részben.)

C. Felismerés

Ugyancsak gyakran előforduló formája az iskolai tanulás során a megértésnek a logikai felismerés: ez egy dolognak, jelenségnek egy logikai osztályban vagy fogalomrendszerben való elhelyezését jelenti. Például ilyen a nyelvtani elemzés, növények meghatározása stb. E felismerés sem egyszerű besorolás, hanem aktív gondolkodási tevékenységre épülő megértés. Fontos feltétele, hogy fogalomrendszer legyen a tanuló fejében, egyébként csak sötétben való tapogatózás e folyamat. A fogalomrendszerek kialakítása kapcsán igen sok probléma vetődik fel a tanítási-tanulási folyamatban, ezért erre a problémakörre átfogóbban is kitekintünk.

Napjaink egyik legnagyobb gondja az iskolában, hogy hatalmas ismeretanyagot közvetítünk, s ez gyakran nem épül rendszerré a tanulók fejében. Emiatt aztán nemcsak a jelenségek felismerése megy nehezen, hanem könnyen elillannak a megszerzett ismeretek is, s felhasználásukat is akadályozza az „összefüggéstelenség”. Bruner (1968) szisztematikusan elemzi ezt a problémakört, s az egyes tárgyak struktúrájának elsajátításával kapcsolatban a következő előnyökre hívja fel a figyelmet.

– Az alapvető törvényszerűségek tanítása a tárgyat érthetőbbé teszi.

– A strukturált minta kitöltése elősegíti az emlékezet jobb működését is. „Az általános vagy alapvető elvek tanulásának jelentősége abban áll, hogy a felejtés nem jelenti a dolgok teljes elfelejtését, hanem képesek leszünk továbbra is ily módon az emlékezetünkben maradt körvonalak alapján szükség esetén a részleteket is rekonstruálni.” (I. m.: 32. o.)

– Az alapelvek elsajátítása egy bizonyos területen nemcsak az alapelvek megértését jelenti, hanem „egy bizonyos magatartás kialakulását is a tanulás és kérdésfelvetés, a sejtés és problémafelismerés, valamint a probléma önálló megoldása dolgában.” (I. m.: 29. o.)

Az előző részekben megfogalmazottak egyértelműen bizonyítják, hogy nem lehet szétválasztani a tanulók önálló tanulását attól, ahogyan mi szervezzük a tanítási-tanulási folyamatot az iskolában. A hatékony önálló tanulás formáit nem lehet kialakítani a gyerekeknél, ha ezt nem alapozzuk meg a tanórákon tartalmi (ismeret) és műveleti szempontból egyaránt. Egyik legnagyobb probléma az, hogy gyakran megértés nélkül tanulják meg az ismeretanyagot, ez pedig csak látszateredményekhez vezethet. A megértést a pedagógusok is elősegíthetik magyarázataikkal, azonban fontos, hogy kialakítsuk a tanulók egyéni tanulási gyakorlatában a megértést elősegítő mélyrehatoló tanulási technikákat.

A figyelem fejlesztése és mérése

A figyelmi működés elemei az önálló tanulásban

A gyakorlatban gyakran lebecsüljük a figyelem szerepét, pedig ez az a képességegyüttes, amely optimális feltételeket biztosíthat az információk felfogásához és feldolgozásához. Azért kiemelkedő jelentőségű ez, mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem, így enélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási technika. Melyek a figyelemnek azon elemei, amelyek fejlesztése különösen fontos a tanulási módszerek elsajátításához? Tekintsük át ezeket.

– A figyelem terjedelme: ez abban nyilvánul meg, hogy hány tárgyra tudunk egy adott pillanatban figyelni. Minél több információt tudunk befogadni egy adott időegységben, annál intenzívebb lehet tanulásunk, tehát alapvető ennek fejlesztése.

– A figyelem tartóssága: ez abban mutatkozik meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek lekötni tevékenységünket egy dologgal. Minél kitartóbb munkára vagyunk képesek, annál jobb lehet a tanulmányi teljesítmény.

– A figyelem megoszlása: ez azt biztosítja, hogy párhuzamosan két vagy több tevékenységet is tudunk végezni.

– A figyelem átvitele: ez azt fejezi ki, hogyan tudjuk váltogatni figyelmünket egyik jelenségről a másikra.

Fontos itt arról is szólni, hogy a figyelem működhet önkéntelenül is és szándékosan is. Az önkéntelen figyelem reflexszerű beállítódásokkal kapcsolatos, az ember tudatos elhatározásától függetlenül funkcionál. A szándékos figyelem tudatosan irányított és szabályozott, ennek működésekor az egyén saját elhatározásából választja ki azt a jelenséget, amelyre a figyelem irányul.

A figyelem ezen sajátosságai gyakorlással jól fejleszthetők, a következőkben az egyes elemeket fejlesztő gyakorlatokat mutatunk be.

Tanulási stratégiák, tanulási stílusok

Tanulási stratégiák, tanulási technikák

Sokféle csoportosítása található a szakirodalomban a tanulási stratégiáknak. A gyakorlati fejlesztésben jól használható az, amelyiket Kozéki és Entwistle közöl (1986). Ez három alaptípust különböztet meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

A mélyrehatoló tanulási stratégiára jellemző, hogy a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.

A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.

A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját. A következőkben egy csokorra valót nyújtunk át a leggyakoribb elemi tanulási technikákból. (Vö.: Szitó, 1987)

– Szöveg hangos olvasása.

– Néma olvasás.

– Az elolvasott szöveg elmondása.

– Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

– Elmondás más személynek.

– Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.

– Ismétlés (bármely módon).

– Beszélgetés a társakkal a tanult információról.

– Áttekintés.

Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.

Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.

– Ismeretlen szó meghatározása.

A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján.

Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez.

Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.

– Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

– Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása.

– Kulcsfogalmak kiírása.

– Jegyzetelés.

Hallott anyag alapján.

Szöveg olvasása közben.

A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)

– Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.

– Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése.

Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak.

Alá- és fölérendeltségi viszonyok.

Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak.

Ellentétes fogalmak.

Ok-okozati kapcsolat.

– Összefoglalás készítése.

– Kérdések feltevése.

Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ?

Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb.

– Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.

– Ábra készítése.

– Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

A fenti elemi tanulási technikák más-más értéket képviselnek az ismeretfeldolgozás mélysége és a képességfejlesztés intenzitása szempontjából. Ezek közül több is szerepet játszhat egy tanuló tanulási stratégiájában, az a szerencsés, ha gazdag a repertoár, hiszen így tud alkalmazkodni az egyes tantárgyak követelményeihez. Bizonyos esetekben a reprodukáló technikákra is szükség van (pl. vers, szabály, képlet megtanulása). A gondot az jelenti igazán, hogy sokszor leragadnak a gyerekek a mechanikus tanulási formáknál, s nem alakulnak ki a tanulási technikák hatékonyabb, a mélyrehatolást elősegítő formái. Gazdag pedig a választék – a fenti felsorolás bizonyítja ezt –, de itt sem lehet átütő sikereket elérni a pedagógus irányító, segítő tevékenysége nélkül.

Közvetlen vagy közvetett fejlesztés?

A tanulók tanulási stratégiáinak feltérképezése után felvetődik a kérdés: hogyan fogjunk hozzá a fejlesztéshez? Két út kínálkozik erre, az egyiket közvetlennek, a másikat közvetettnek nevezhetjük.

A közvetlen fejlesztés lényege, hogy gyakoroltatjuk a gyerekekkel azokat a tanulási technikákat, amelyek hiányoznak tanulási módszerei közül. Így van esély arra, hogy beépülnek az új technikák a tanulási tevékenységébe, s ezzel kialakulhat a korábbinál gazdaságosabb, hatékonyabb ismeretfeldolgozás, tanulás. Gyakran azonban ez az út nem járható, mert nem egyszer hiányoznak a tanulókból azok az értelmi képességek, amelyek feltételei az intenzívebb – mélyrehatoló – tanulási technikáknak. Ezért kell beszélnünk a közvetett fejlesztés módjairól.

A közvetett fejlesztés lényege az, hogy direkt módon azokat az értelmi képességeket fejlesztjük, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását. Meg kell teremteni az alapját a fejlesztésnek, enélkül „levegőben lóg” bármely tanulási technika, s nem épül be a gyerek tanulási módszereibe, bármennyire is igyekszünk a gyakoroltatással eredményt elérni. Melyek azok az általános értelmi képességek, amelyek fejlesztése nélkül többnyire hiábavaló próbálkozás a hatékonyabb tanulási technikák kialakítása? Ezek a képességek négy nagy csoportba sorolhatók: a figyelem, a megértés, az emlékezet és a problémamegoldás pszichikus funkcióihoz kötődnek.

A következőkben ezen funkciók fejlesztésének néhány elméleti szempontját villantjuk fel, s gyakorlati kapaszkodókat is adunk e munka végzéséhez. Ismételten hangsúlyozva: a hatékony tanulási technikák kifejlesztése csak bizonyos alapképességek színvonalának emelésével együtt lehetséges.

Hogyan tanuljunk hatékonyan?

Tanulási stratégiák, technikák

Minden gyermeknek, tanuló felnőttnek vannak tanulási stratégiái, technikái, de sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy mely tanulási stratégiák, technikák lehetnek számunkra a leginkább előnyösek. Ahhoz, hogy az új ismereteket, feldolgozzuk, elsajátítsuk és később elő is tudjuk hívni, ismernünk kell a saját magunk számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat, technikákat. A jelen magyar oktatási rendszerben azonban a legtöbb pedagógus megfeledkezik arról, hogy megtanítani a tanulás „hogyanját” éppoly fontos, mint a tananyag feldolgozása.

A következőkben a tanulási stratégiákról és technikákról szeretnénk írni, ugyanis úgy gondoljuk, hogy ezek ismerete nélkül a tanulási folyamat nem lehet teljes, komplex.

Mi a stratégia?

„Stratégiának nevezzük a válaszok rendezett szekvenciáját, amelyek valamilyen probléma megoldását célozzák. A stratégia egy terv, amely magába foglalja az információgyűjtés szakaszait, valamint az információ feldolgozását, továbbá annak előhívását egy problémamegoldás során.” (Szitó, 2005. idézi: Swanson- Watson, 1982.)

Tehát a stratégia egy rendkívül összetett fogalom, hiszen egy komplex folyamat lépéseit foglalja magában.

Mi a tanulási stratégia?

„Az oktatási folyamatban alkalmazott tanítási-tanulási stratégiákon azokat a – kognitív belső tartalmukat tekintve komplex – eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani az alapvető gondolkodási-megismerési műveleteket, egyúttal eljut odáig, hogy ezeket elvileg azonos más helyzetben, új problémamegoldásokban is alkalmazza” (Nagy Sándor, 1993.)

Tehát valójában a megismerő folyamat során összetett eljárásokból, eljárásrendszereinkből épülnek fel tanulási stratégiáink, amelyek nem csak az információfeldolgozásban lehetnek segítségünkre, hanem az ismeretek hétköznapi életünkben való alkalmazásában is. Összességében elmondható, hogy a tanulási stratégiák a problémamegoldó gondolkodás kialakulásában játszanak fontos szerepet. (Szitó, 2005.)

Kozéki és Entwistle (1986) a tanulási stratégiák három alaptípusát különbözteti meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

1. A mélyrehatoló tanulás a dolgok megértésére törekszik. Ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.
2. A szervezett tanulás a rendszeresség, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.
3. A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül. Az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, és eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját.” 

1.                  A leggyakoribb elemi tanulási technikák (Szitó, 2005)

a.      Szöveg hangos olvasása.

b.      Néma olvasás.

c.       Az elolvasott szöveg elmondása.

d.      Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

e.      Elmondás más személynek.

f.        Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.

g.      Ismétlés (bármely módon).

h.      Beszélgetés a társakkal a tanult információról.

i.        Áttekintés:

Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.

Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.

j.        Ismeretlen szó meghatározása.

A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján.

Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez.

Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.

k.      Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

l.        Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.

m.    Kulcsfogalmak kiírása.

n.      Kulcsfogalmak definíciója

o.      Jegyzetelés. Hallott anyag alapján. Szöveg olvasása közben. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)

p.      Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.

q.      Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat.

r.       Összefoglalás készítése.

s.       Kérdések feltevése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb.

t.        Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.

u.      Ábra készítése.

v.      Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése

w.     Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

2.                  Bonyolultabb tanulási stratégiák

A bonyolultabb tanulási stratégiákban összekapcsolódnak egymással az elemi tanulási stratégiák. A következőkben az SQ4R technikát, a MURDER- programot és a tanulás IPOO- modelljét fogjuk jellemezni.

Az SQ4R technika

A technika leírása Thomas és Robinson (1972) nevéhez fűződik, hat fontosabb lépésből épül fel (Szitó, 2005).

1. Scan= Előzetes áttekintés
2. Query= Kérdések alkotása
3. Read= Elolvasás
4. Reflect= Az olvasott információk átgondolása
5. Recite= Felidézés
6. Review= Ismétlő áttekintés

Az SQ4R technika lépései alapján a tanulás első lépése, hogy áttekintjük, végignézzük a feldolgozandó anyagot. Először végignézzük, hogy miről lesz szó, vannak-e ismerős elemek, mi az új, az ismeretlen, valamint olyan támpontokat keresünk, amelyekhez az új anyagot hozzá tudjuk kapcsolni.

A következő lépés a kérdésalkotás. Ekkor az anyag feldolgozását segítő kérdéseket alkotunk magunknak. A kérdésalkotásnak két fontos szerepe is lehet: egyrészt passzív olvasásból aktív lesz, másrészt előrevetítjük azt a kommunikációs formát, amellyel majd a számonkérés során találkozhatunk.

Az elolvasás a technika harmadik lépése, amikor végigolvassuk a szöveget, megismerkedünk az új információkkal.

Az elolvasás után átgondoljuk az olvasott szöveget, összekapcsoljuk az új ismereteket korábbi tudásunkkal, törvényszerűségeket, példákat keresünk.

A felidézés lépésekor megpróbáljuk emlékezetből választ adni korábbi kérdéseinkre.

Az utolsó lépés az ismétlő áttekintés, amikor a számonkérés, vizsga, teszt előtt újra végigmegyünk azokon a lépéseken, amelyek az elmélyítést, a pontos felidézést segítik.

A MURDER- program

A technika leírói Dansereau 1979 és munkatársai (1979) szintén hat fontosabb lépést különítenek el a programon belül (Szitó, 2005).

1. Mood= hangulatteremtés
2. Understanding= megértés
3. Recalling= visszahívás
4. Digest= emésztés, feldolgozás
5. Expanding= kiterjesztés
6. Reviewing= áttekintés

A MURDER- program első lépése a hangulatteremtés. Ekkor kialakítjuk a megfelelő motivációt, felkészülünk az új ismeretek feldolgozására, célkitűzéssel, időbeosztással és figyelemösszpontosítással.

A második lépés a megértés. Ekkor fontos, hogy kiemeljük azokat a részeket az új anyagból, amelyeket nem értünk, amelyek nem egészen világosak, ugyanis ezekre a részekre a feldolgozás részénél vissza kell térni. Ha ismeretlen szavak miatt nem világos egy-egy rész, akkor azokat kikeressük, szinonimákat keresünk rájuk.

A program harmadik lépése a visszahívás, amelynek három módját érdemes alkalmazni:

A parafrazeálást, a hálóalkotást és a kulcsfogalmak elemzését. A parafrazeáláskor saját szavainkkal ismételjük át az anyagot, hálózatalkotáskor logikai kapcsolatokat keresünk az új anyagban, a kulcsfogalamak elemzésekor pedig kiemeljük a lényegesnek tartott fogalmakat és megmagyarázzuk azokat.

Az emésztés, avagy a feldolgozás résznél a nem egészen világos részek feldolgozása történik.

A program ötödik lépése a kiterjesztés, amikor az újonnan tanultakkal kapcsolatban fogalmazunk meg kérdéseket.

Végül az utolsó lépés az áttekintés, amikor az új információk visszahívása érdekében újra ismételjük az anyagot.

A tanulás IPOO- modellje (Mező, 2004)

Az „IPOO” kifejezés szintén a tanulás egyes fázisainak kezdőbetűiből összeállított mozaikszó.

Ezek a fázisok a következők:

1. Input= az információgyűjtés

2. Process= az információfeldolgozás

3. Output= az információ visszaadása, alkalmazása

4. Organizáció= tanulásszervezés, mely meghatározza az előző fázisok hatékonyságát

A három komplex stratégia arra hívja fel a figyelmünket, hogy a stratégiák csak úgy lehetnek hatékonyak, ha az elemi tanulási technikák alkalmazásában van egy bizonyos sorrend, vagy csak bizonyos stratégiák együttesen lehetnek csak hatékonyak.

5 fontos kellék, amelyek nem hiányozhatnak a sminkkészletünkből!

A jó smink elkészítéséhez, jó alapanyag és kellékek kellenek. Bemutatunk öt olyan alap felszerelést, amelyek nem hiányozhatnak egyetlen smink készletből sem.

Alapozó szivacs:

A tartós smink készítésének egyik alapja a jó sminkszivacs használata. Ma már számtalan formában megvásárolhatjuk az illatszer boltokban, amelynek anyaga legtöbbször egy szilikon kaucsuk, felülete finom és puha.

Használata:

Tegyünk a kézfejünkre egy kevés folyékony alapozót, majd itassuk fel a szivaccsal, és egyenletesen vigyük fel vele az alapozót bőrünkre.

Púderecset

Púderecsetből is nagy a választék, ennek segítségével könnyen tudjuk felvinni arcunkra a porpúdert. A porpúder segít rögzíteni az alapozót és megszünteti a bőr ragyogását. Ne felejtsünk el a púderecset mellé egy másikat is vásárolni, amelyikkel a pirosítót visszük fel arcunkra. A jó minőségű púderecsetet sokáig tudjuk használni, ha havonta egyszer kimossuk langyos vízben.

Kozmetikai kendő

A fürdőszoba egyik fontos kelléke, amelynek a célja, hogy felitassuk a bőrről a felesleges zsiradékot, lemossuk a krém maradékát, vagy épp a felesleges rúzst letöröljük ajkunkról.

Ma már érdemes külön sminklemosó kendőt és más törlőkendőt is vásárolni, így nyáron áttörölhetjük vele kezünket, arcunkat, is a nagy melegben.

Szemöldökcsipesz

A szemöldök csipesz használatát nem kell senkinek bemutatni, azonban jó, ha tudjuk, hogy használatát nem szabad túlzásba vinni. A szemöldök egy természetes keretet ad arcunknak, és nagyban befolyásolja az arckifejezést.

A túlzottan kiszedett szemöldök természetellenessé teszi arcvonásukat, így érdemes vele óvatosan bánni, vagy bízzunk szakemberre ezt a feladatot. A szőrszálakat mindig növekedésükkel megegyező irányba tépjük ki.

Nagyítótükör

Amikor a fürdőszobában kisminkeljük magunkat, boldogan lépünk ki az utcára, ám gyakran csak ekkor döbbenünk rá, hogy a smink túl erős lett. Épp ezért fontos hogy a sminket mindig nagyítótükör előtt természetes fénynél készítsük el.

A nagyítótükörben láthatjuk, hogy hol nem egyenletes az alapozó, könnyebb lesz kiszedni a szemöldököt, és a rúzsozást is szebben végezhetjük. Ma már mini nagyítótükröt is vehetünk, amely elfér a táskánkban, így akár a munkahelyen is tudjuk használni.